Mi az arthrosis és milyen ízületeket érint? Hogyan alakul ki a betegség, és hogyan lehet megtanulni együtt élni vele?
Arthrosis felnőtteknél
Az arthrosis egy krónikus betegség, amelyben az ízületekben degeneratív-dystrophiás változások lépnek fel. Az osteoarthritis károsíthatja az ízületek működését, későbbi szakaszaiban az ízületek teljes károsodása és a motoros funkciók elvesztése következhet be.
Arthrosis nőknél
Az arthrosisra való hajlam genetikai úton terjed. A betegség kialakulását befolyásolhatják a kötőszövet és az ízületek veleszületett jellemzői vagy szerkezeti hibái (diszplázia), különösen szerzett tényezőkkel kombinálva. Ez utóbbiak lehetnek sérülések, elhízás és egyéb betegségek.
45 éves kor előtt a nők 2-3% -ánál diagnosztizálnak arthrosist, de ez az arány több mint 10-szeresére nő a 45 és 60 év közötti életkorban. 65 éves kor után az arthrosis tünetei a nők 70% -ánál jelentkeznek. A férfiak valamivel ritkábban szenvednek ettől a betegségtől.
Arthrosis terhes nőknél
A terhes nők arthrosisa jelentősen megnehezítheti a gyermekvállalást. És nem csak azért, mert a testsúly elkerülhetetlen növekedése miatt jelentősen megnő az ízületek terhelése. Terhesség alatt bizonyos, az arthrosis kezelésére használt gyógyszerek bevitelét meg kell szüntetni vagy jelentősen csökkenteni kell.
Ezért az ízületi arthrosisban szenvedő nők terhességének kezelését nőgyógyász, ortopéd és reumatológus szoros együttműködésben végzik. Az orvosok közösen oldják meg az arthrosis kezelési tervével, a gyógyszerek szedésével és a speciális kezelési rend felírásával kapcsolatos kérdéseket. Előfordulhat, hogy egy terhes nőnek speciális ortopédiai eszközöket kell viselnie, amelyek célja az arthrosis enyhítése, és nem zavarja a terhességet. Ezek lehetnek térdvédők, könyökvédők vagy fűzők.
Arthrosis férfiaknál
Az ízületi arthrosis gyakran felnőttkorban alakul ki olyan férfiaknál, akik visszaélnek bizonyos típusú fizikai gyakorlatokkal. Ez különösen gyakran fordul elő a sportolástól való hosszú szünet után. Ahhoz, hogy visszanyerje korábbi fizikai formáját, egy férfi megpróbálhat ugyanolyan intenzitással gyakorolni. De a túlzott terhelés gyorsabban vezet arthrosishoz, mint a faragott izmok megjelenése.
Az erőgyakorlatokhoz való helytelen hozzáállás a vállízület arthrosisát váltja ki, a túlzott guggolás pedig a térd arthrosisához vezet.
A férfiak arthrosisának egyéb okai közé tartozik az elhízás, a helytelen táplálkozás, az ízületi és anyagcsere-betegségek.
Arthrosis gyermekeknél
Korai életkorban ritka az ízületi arthrosis, de ennek ellenére ez a diagnózis gyermekeknél is előfordul.
Arthrosis kisgyermekeknél
A korai életkorban előforduló arthrosis valószínűsége nő, ha a gyermeknek veleszületett rendellenességei vannak a csontrendszer szerkezetében. Ez lehet csípődiszplázia vagy a gerinc, a könyök vagy a térdízület ízületeinek szerkezeti hibája. Az ízületi ízület geometriájának megváltozása túlterhelést okoz, amely káros hatással van az ízület alkotórészeire. Ugyanakkor az izmok még nem fejlettek elég erősen ahhoz, hogy kompenzálják a szerkezeti hibákat.
Az anyagcsere-folyamatok kudarcai növelik a gyermekkori ízületi betegségek kialakulásának kockázatát is. A helytelen anyagcsere miatt a csont- és porcképződés zavarokkal jár, az ízületi folyadék összetétele és mennyisége is megváltozhat.
Az egyre több gyermeket érintő elhízás jobban befolyásolja a gyermekek ízületeinek állapotát, mint a felnőtteknél. A gyermekkori túlsúly viszonylag korai életkorban arthrosishoz vezet.
Osteoarthritis serdülőknél
Serdülőkorban az arthrosis sport vagy szabadtéri játékok során szerzett sérülésekkel járhat. Egy másik ok a nem megfelelően kiegyensúlyozott étrend, a pubertás alatti hormonális változások, a gyors csontnövekedés, az izomtömeg és -erő növekedésének késleltetésével.
Gyermekkorban az arthrosis meglehetősen sikeresen kezelhető, időben történő felismerés és következetes, megfelelő kezelés mellett. Néha azonban radikális módszereket kell alkalmazni az arthrosis kezelésére műtét formájában.
Az alsó végtagok ízületeinek arthrosisa
Leggyakrabban az alsó végtagok nagy ízületei arthrosisban szenvednek. De vannak kisebb ízületek elváltozásai is: például a lábujjak ízületeinek arthrosis.
A térdízület arthrosisa (gonarthrosis)
Térdízületi arthrosist gyakran találnak olyan férfiaknál, akik sokat sportolnak, nagy terhelés mellett. A túlzott mennyiségű guggolás súlyokkal vagy anélkül gyorsan elhasználhatja a porcréteget, és a térdízület arthrosist okozhat.
A térdízület arthrosisának első riasztó jelei a jellegzetes ropogtató és kattogó hangok az ízületben mozgás közben. A fájdalom később jelentkezik, ezért a páciens hosszú ideig nem veszi észre a fellépő degeneratív elváltozásokat.
Időben történő kezeléssel a térdízület arthrosisa legyőzhető, vagy legalább a betegség progressziója megállítható.
A bokaízület arthrosisa (crusarthrosis)
A bokaízület nagyon mozgékony, és fontos funkciókat lát el járás, futás és ugrás közben. A bokaízület arthrosisa néhány éven belül rokkantsághoz vezethet, ha a kezelést nem kezdik meg időben.
A boka arthrosisának korai diagnosztizálása azonban továbbra is problematikus, mivel magában a porcban nincsenek idegvégződések, és a fájdalom hosszú ideig nem érezhető. A kóros elváltozások szinte anélkül alakulnak ki, hogy éreznék magukat. A korai stádiumban a bokaízület arthrosist általában véletlenül fedezik fel.
Az ízület érintkező felületeit borító porc veszít rugalmasságából, meglazul, törékennyé válik. Kis töredékek kezdenek elválni a porcos rétegtől. De a dolog nem korlátozódik erre a fajta csiszolásra: a bokaízület arthrosisával az érintett porc felületén osteophyták is képződnek. Ezek a csontképződmények hozzájárulnak a porcréteg még gyorsabb pusztulásához. Az osteophyták képződése nemcsak a bokaízület arthrosisával, hanem más típusú arthrosisokkal is előfordul.
A csípőízület arthrosisa (coxarthrosis)
A coxarthrosis vagy a csípőízület arthrosisa az alsó végtagok ízületeinek egyik leggyakoribb és legsúlyosabb elváltozása. Általában hosszú ideig nincs fájdalom. A fájdalom akkor is jelentkezik, ha az ízület jelentősen sérült. Ez nagyon veszélyes, mivel a csípőízület viseli a testtömeggel kapcsolatos fő terhelést.
A csípőízület progresszív deformáló arthrosisa súlyos fájdalmat okoz a betegnek, és az önálló mozgás képességének elvesztéséhez vezethet.
A súlyosbodás időszakában a fájdalom nagyon erős lehet. A páciensnek nagy nehézségei vannak az önálló mozgásban, sőt a testhelyzet megváltoztatásában is.
A láb ízületeinek arthrosisa
Bár az arthrosis leggyakrabban a nagy ízületeket érinti, a kisebb ízületek is érintettek lehetnek. A lábízületek arthrosisának kialakulásának oka lehet sérülések, veleszületett rendellenességek a végtagok szerkezetében, lapos láb, kényelmetlen cipők, valamint olyan munka, amelyben az ember sok időt tölt a lábán. A láb arthrosisának kialakulását gyakran érrendszeri betegségek, amelyek következtében a végtag vérellátása zavart okoz, valamint endokrin és anyagcsere betegségek.
A hüvelykujj tövében kiálló csont nagyon gyakran pontosan az ujjízületek arthrosisa miatt jelenik meg. Az első ízület deformációját követően a folyamat átterjedhet a többi ujjra is.
A felső végtagok ízületeinek arthrosisa
Bár a felső végtagok kisebb terhelést viselnek, mint az alsók, a kézízületek arthrosisai sok gondot okoznak a betegnek.
A kéz ízületeinek arthrosisa
A statisztikák azt mondják: az ilyen típusú arthrosis sokkal gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál. És általában a menopauza kezdete után jelenik meg, bár az arthrosis első tünetei korábban is megjelenhetnek.
Ez az ujjízületek arthrosisa, amely eltorzítja a kezet, az ízületek csomósodnak, megduzzadnak, az ujjak meggörbülnek.
De a szépség nem az egyetlen dolog, amely a kéz és az ujjak arthrosisában szenved. Az ízületi deformitás nagyon rossz hatással van a finommotorikára. Nehéz lesz nemcsak kis tárgyakat a kezében tartani, tűt befűzni, kötni és írni. Az exacerbáció időszakában a fájó ujjak nem tudják tartani a kanalat, a teáscsészét pedig két kézzel kell felemelni, különben kicsúszhat.
A könyökízület arthrosisa
Ez a fajta ízületi arthrosis viszonylag ritka. Jellemzően a betegség kialakulásának oka a korábbi sérülésekben, gyulladásos betegségekben, a kemény munkában és bizonyos sportágakban való túlzott részvételben rejlik.
Bár a könyökízület általában nem visel jelentős terhelést, az arthrosis okozta elváltozások súlyosan megzavarhatják a normális életet. A mozgássérült személy akár attól is megfoszthatja a személyt, hogy normális mindennapi tevékenységet végezzen, beleértve a saját szükségleteinek ellátását is.
A vállízület arthrosisa
A vállízület arthrosisa nem túl gyakori. Ha a vállízület arthrosisának kialakulásának korai szakaszában a fájdalom viszonylag ritkán jelentkezik, akkor az ízület romlásával a helyzet romlik.
Fájdalmassá válik a kar felemelése és elfordítása, a fájdalom súlyemeléskor és az időjárás változásakor erősödik. A sajgó fájdalom megakadályozza az alvást: a beteg nem talál olyan testhelyzetet, amelyben ne fájna a válla.
A vállízület arthrosisának kialakulásának fő oka a genetikai hajlam. A betegség kialakulását sérülés, ízületi gyulladás, vagy a vállízületet jelentős igénybevételt jelentő kemény munka válthatja ki. A vállízületi arthrosis gyakori betegsége az építőknek, festőknek, vakolóknak, rakodóknak, valamint diszkosz- vagy gerelyhajítással foglalkozó sportolók, teniszezők stb.
A temporomandibularis ízület arthrosisa
Ha a kéz ízületeinek arthrosisa megakadályozhatja a pácienst abban, hogy egy kanalat étellel a szájába vigye, akkor a temporomandibularis ízület (TMJ) arthrosisa megakadályozza, hogy kinyitja a száját. De ez a betegség utolsó szakaszában van, amikor az állkapocs ízülete jelentős károsodáson ment keresztül, és a csontnövekedés megfosztja a mobilitástól.
Az alsó állkapocs ízületének arthrosisának korai stádiumában sajgó fájdalom, mozgás közbeni kellemetlen ropogtatás és kattogás, valamint a mobilitás csökkenése nyilvánul meg.
A betegség oka veleszületett vagy a fogak megsemmisülése vagy elvesztése következtében szerzett helytelen elzáródás. Az arthrosis kialakulását sérülés vagy gyulladásos folyamatok okozhatják az ízületben.
Az arthrosisnak ez a formája nem ritka patológia: a statisztikák szerint az emberek körülbelül 50% -a tapasztalhatja a TMJ arthrosis tüneteit.
A gerinc ízületeinek arthrosisa (spondyloarthrosis)
A gerinc teljes egészében ízületekből áll, és az arthrosis bármelyiket érintheti. Mind az ízület, mind a csigolyaközi lemezek deformálódhatnak és megsemmisülhetnek.
A nyaki ízületek arthrosisa a csontok és a porcok szerkezetének megsértése miatt alakul ki; a munka közbeni helytelen testhelyzetnek való hosszan tartó kitettség miatt. Ennek oka lehet sérülés, gyulladás, kemény munka, a gerinc vérellátásának zavara és sok más tényező.
A gerincízületek arthrosisa veszélyes, mert az ízületek deformációja az idegrostok és az erek összenyomódásához vezethet, ami viszont különféle kóros tüneteket okozhat. Ezek gyakori fejfájások, migrének (értsd: vertebralis artéria szindróma vagy ún. „nyaki migrén"), magas vérnyomás, gyengeség és fáradtság, stb. 2. fokú spondyloarthrosis esetén az erek és az idegrostok összenyomódása fordulhat elő.
Az arthrosis tünetei
A lábízületek arthrosisának tünetei
A betegség korai szakaszában általában nincs fájdalom. De észrevehető, hogy mozgás közben az ízület kattoghat, recseghet, és néha nagyon hangosan.
A betegség előrehaladtával az ízületek mobilitása csökken. Például a térdízület már 2. stádiumú artrózisa megzavarhatja a guggolást és a térdhajlítást.
Az ízületek súlyos pusztulása és az osteophyták elszaporodása az ízület teljes mozdulatlanságához vezethet.
2 fokos arthrosis esetén fájdalom jelentkezik. Eleinte időről időre megjelenik, és összefüggésbe hozható fokozott fizikai aktivitással, szokatlanul nagy mozgásterjedelmével vagy az időjárás változásaival. Ezután a fájdalom szinte állandóvá válik, és idővel rosszabbodik. A beteg járása megváltozik: sántít, igyekszik nem rálépni a fájó lábára.
A kéz ízületeinek arthrosisának tünetei
A kéz ízületeinek arthrosisa az ujjak deformációjában nyilvánul meg: meggörbülhetnek, az ízületek megduzzadnak, megvastagodások, dudorok jelennek meg rajtuk. Az exacerbáció során az érintett ízületek felforrósodnak és fájdalmasak lesznek. Az ujjak arthrosisa megnehezíti a pontos mozgást, az ujjak nehezen engedelmeskednek.
A nyirkos, hideg időjárás hosszan tartó fájdalmas fájdalmat okozhat.
A vállízület arthrosisának tünetei többek között a mozgáskorlátozottságban fejeződnek ki. Ha egy egészséges vállízület sokféle mozgást képes végrehajtani nagy amplitúdóval, akkor a vállízület arthrosisával lehetetlenné válhat a kar egyszerű felemelése.
A ruhák hátul fésülködése és gombolása nehézkessé válik; tömegközlekedésben a beteg nem kapaszkodhat a felső korlátba. A vízszintes sávon végzett gyakorlatok kísérletei egyszerűen kudarcra és későbbi fájdalomra vannak ítélve.
A temporomandibularis ízület arthrosisának tünetei
Az állkapocs arthrosisának tünetei nem különböznek túlságosan másokétól. Ez mozgás közben recsegő hang, ami korlátozza az ízületek mozgékonyságát. Sőt, ha nem kezelik, a beteg teljesen elveszítheti a képességét, hogy kinyitja a száját, és még tisztán beszél. A betegség előrehaladtával fájdalom jelentkezik, amelyet az erőkifejtés és a nyirkos, hideg időben súlyosbít.
A spondyloarthrosis tünetei
A korai stádiumban a spondyloarthrosis csak kellemetlen érzésként jelentkezik a háton. A kellemetlen érzések a szokásosnál gyakrabban kényszerítik a pácienst a testhelyzet megváltoztatására. A betegség előrehaladtával fájdalom jelentkezik. Eleinte nem erős, de nagyon kitartó és megszállott, majd állandóvá és kimerítővé válhat.
Az arthrosis formái
Elsődleges és másodlagos arthrosis
Elsődleges vagy idiopátiás az arthrosis, melynek okait nem lehet kimutatni. Ez vonatkozik az arthrosis örökletes formáira, beleértve.
A másodlagos arthrosis a szervezetben zajló különféle kóros folyamatok következményeként alakul ki, amelyek az ízületekben elváltozásokat okozhatnak. Ez lehet sérülés, rossz életmód, kemény munka vagy betegség. Az arthrosis különösen ízületi gyulladás, valamint érrendszeri betegségek, endokrin rendellenességek és autoimmun betegségek miatt alakulhat ki. Cukorbetegség, köszvény, obliteráló endarteritis stb. arthrosishoz vezethet.
Lokalizált és generalizált arthrosis
A lokalizált arthrosist a folyamat 1-2 ízületre való terjedése jellemzi. A lokalizált arthrosis magában foglalja a csípőízület arthrosisát, a gonarthrosist, a crusarthrosist, a temporomandibularis ízület arthrosisát stb.
A generalizált arthrosis vagy polyarthrosis 3 vagy több csoport ízületeit érinti. A betegség ezen formáját Kellgren-szindrómának nevezik.
Az arthrosis diagnózisa
Az arthrosis hasonló lehet más betegségekhez, amelyek más kezelési módszert igényelnek. A helyes diagnózis nagyon fontos az arthrosis kezelésének időben történő megkezdéséhez és az optimális technika kiválasztásához.
Az arthrosis gyanúja a páciens panaszainak összessége alapján a kezdeti vizsgálat során merül fel. De ez nem elég a pontos diagnózis felállításához.
Az egyik leginkább vizuális módszer továbbra is a radiográfiás vizsgálat: az ízületben fellépő elváltozások jól láthatóak a röntgenfelvételen. A képen látható változások mértéke lehetővé teszi, hogy meghatározzuk a betegség fejlettségi fokát.
A radiográfia mellett termográfiai vizsgálatot, ultrahangot, számítógépes tomográfiát és mágneses rezonancia képalkotást alkalmaznak.
A differenciáldiagnózishoz más vizsgálatokat is végeznek. Különösen a reumás vizsgálatok, a teljes vérkép, a húgysavszint meghatározása stb.
Az arthrosis kezelése
Hogyan kezeljük az arthrosist?
A legfontosabb dolog, amit az arthrosisban szenvedő betegnek emlékeznie kell, az az, hogy a kezelést szakemberek felügyelete mellett kell elvégezni. Az arthrosis nem gyógyítható csak otthoni módszerekkel. Sőt: ha a betegség már 2-3 stádiumra fejlődött, akkor már nem lehet teljesen helyreállítani az érintett ízületet.
Az arthrosis kezelése: gyógyszerek
Az ízületi arthrosis kezelésének átfogónak kell lennie. A gyógyszeres kezelés alapja a kondroprotektorok - olyan gyógyszerek, amelyek segítenek a porcnak megőrizni rugalmasságát és szilárdságát, javítva a porcszövet szerkezetét.
A kondroprotektorok különböző formákban kaphatók:
- kapszulákban és tablettákban;
- oldatokban intramuszkuláris és intraartikuláris injekciókhoz.
A kondroprotektorok különösen hatásosak az arthrosis korai stádiumában, de alkalmazása a betegség előrehaladott stádiumában is célszerű.
A fájdalom enyhítésére különféle érzéstelenítőket és fájdalomcsillapítókat írnak fel krémek, helyi használatra szánt gélek vagy injekciók formájában.
Az érintett ízület gyulladásának enyhítésére diklofenak-nátriumon, ortofenen és metindolon alapuló nem szteroid gyulladáscsökkentő szereket használnak.
Az izomrelaxánsok hatására az izomgörcsök visszahúzódnak.
Ezenkívül gyógyszereket írnak fel a vér mikrocirkulációjának javítására. A vitaminok segédanyagként használhatók.
Az arthrosis kezelése sebészeti módszerekkel
Az arthrosis későbbi szakaszában, amikor az ízület már jelentősen károsodott, és nem kezelhető gyógyszeresen, az ízületen műtéti beavatkozások végezhetők.
Az arthrosis sebészeti kezelésének típusai:
- artroplasztika, amelyben az érintett ízület mobilitása helyreállítható;
- arthrodesis, amelynek célja az ízületek mozdulatlanságának biztosítása;
- az ízület reszekciója, vagyis az ízület érintett elemeinek teljes vagy részleges eltávolítása;
- protézisek, amelyek során a sérült és tönkrement részeket mesterséges elemekkel helyettesítik.
Masszázs, gyógytorna az arthrosis kezelésében
A fizioterápiás kezelés nagyon fontos szerepet játszik az arthrosis tüneteinek leküzdésében. A pácienst masszázsra, lézer- és mágnesterápiára, akupunktúrára és egyéb kezelésekre írják fel.
A kezelési kurzust rendszeresen meg kell ismételni.
Az arthrosis fokai
Arthrosis 1. fokozat
Az arthrosis korai fokozatai olyan kisebb tünetekkel nyilvánulnak meg, amelyeket könnyű figyelmen kívül hagyni:
- a mozgás bizonyos merevsége, különösen viszonylag mozdulatlanság után;
- fájdalom a mozgás elején, néhány perc múlva eltűnik;
- enyhe csikorgás, ropogtatás, kattanás az ízületben mozgás közben;
- A fájdalom elmúlik a fizikai aktivitás után és alatt, valamint pihenés után.
A röntgenfelvétel kisebb változásokat mutathat az ízület szerkezetében, beleértve az ízületi ízület szélei mentén kis csontkinövéseket és az ízületi rés enyhe szűkülését.
Arthrosis 2 fok
2 fokú arthrosis esetén minden tünet kifejezettebb:
- az ízületi mobilitás észrevehetőbb korlátozása;
- bármilyen mozdulatnál recsegő és ropogó hang hallható a fájó ízületben;
- a 2. fokú arthrosis okozta fájdalom gyakoribbá és akutabbá válik;
- A „kezdő" fájdalom a mozgás megkezdése után nem szűnik meg tovább;
- az ízületi deformáció és az osteophyták növekedése jól látható a röntgenfelvételen;
- A 2. fokú arthrosis az ízületi rés jelentős beszűkülését okozza, sőt az érintett végtag érezhető rövidülése is előfordulhat.
A 2. stádiumú arthrosis esetén a teljesítmény csökken, és egyes tevékenységek lehetetlenné válnak.
Arthrosis 3 fok
A 3. stádiumú arthrosist az ízület súlyos károsodása jellemzi:
- a csontszövet burjánzása és a folyadék felhalmozódása az ízületi tokban az ízület megnagyobbodásához vezet;
- a mozgások jelentősen korlátozottak, néha a beteg nem tud többet tenni, mint az érintett végtag ringatását;
- az időjárás változásaira való érzékenység nő;
- a súlyos fájdalom gyakorlatilag nem hagyja el a beteget sem mozgásban, sem nyugalomban;
- a beteg ízület körüli izmok folyamatosan görcsben vannak, az alultápláltság miatt fokozatosan sorvadni kezdenek;
- Az ízületi rés gyakorlatilag láthatatlan a röntgenfelvételen, az ízületi elemek felületének deformációja nagyon hangsúlyos; az ízületet csontszövet növedékei veszik körül, az intraartikuláris struktúrák pusztulása és a környező szövetekben szklerotikus elváltozások észlelhetők.
Arthrosis 4 fok
Az arthrosis kialakulásának általánosan elfogadott osztályozása ellenére, amely 3 fokból áll, néha a legsúlyosabb, 4 fokot különböztetnek meg. Az ízület deformáló arthrosisa a betegség ezen szakaszában a legsúlyosabb formát ölti: az ízület teljesen megsemmisül és elveszíti funkcióit. Ebben az esetben a beteg olyan erős fájdalmat érez, hogy még a kisebb mozgások is lehetetlenné válnak. A fájdalom még erős gyógyszerekkel sem enyhíthető.
A röntgenfelvétel az ízületet alkotó csontok érintett fejeinek összeolvadását és kifejezett szklerotikus elváltozásokat mutathat.
Ebben a szakaszban a deformáló arthrosist csak műtéttel lehet megállítani a sérült ízület pótlására.
Az arthrosis szövődményei
Az arthrosis legkellemetlenebb szövődménye az ízületi funkciók elvesztése és a beteg fogyatékossága. A későbbi szakaszokban a deformálódó arthrosis súlyos szenvedést okoz, a fájdalom sem nyugalomban, sem mozgással nem csillapodik.
Az arthrosis által érintett végtag terhelésének enyhítésére irányuló vágy miatt a páciens túlterheli az egészségeset, ami más patológiák kialakulását és az állapot általános romlását okozhatja.
Az alsó végtagok nagy ízületeinek arthrosisával az érintett láb lerövidül, emiatt a test súlypontja megváltozik, és a gerinc fokozott igénybevételnek indul. A gerinc egészsége pedig meghatározza az egész szervezet állapotát.
Az arthrosis megelőzése
Fiatalkortól gondoskodni kell az ízületek egészségéről. Az arthrosis megelőzése abból áll, hogy odafigyelünk egészségére, és azonnal orvoshoz kell fordulni, ha az arthrosis első – még enyhén kifejezett – tünetei is megjelennek.
A megelőzési intézkedések közé tartozik a testtömeg optimális szinten tartása is.
Nem szabad túlzottan részt venni a traumás sportokban, túlzott buzgalommal és irracionális terhelésekkel edzeni. Veszélyes a sportolásban való hosszú szünetek is, amelyek után a korábbi terhelés káros lehet az ízületekre, arthrosist okozhat.
Célszerű a megfelelő, kiegyensúlyozott táplálkozás biztosítása, kizárva az alkoholt, a zsíros, fűszeres és konzerv ételeket. Az érrendszer egészségének megőrzéséhez feltétlenül szükséges a dohányzás abbahagyása.
A nők számára a szűk, magas sarkú cipők kerülésére vonatkozó tanács mindig aktuális marad. És a menopauza idején intelligensen kell megközelítenie a hormonpótló terápia kérdését, hogy ne tegye ki a szervezetet olyan hormonális stressznek, amely az arthrosis kialakulását okozhatja.
Mivel a sérülések az arthrosis gyakori okai, lehetőség szerint kerülni kell a csontok, ízületek károsodását és egyéb sérüléseket.